We are searching data for your request:
Upon completion, a link will appear to access the found materials.
Szerzetesség és orvostudomány: Nemi tevékenységek a gyógyító gyakorlatokban, 500-1100
Írta: Lori Ann Woods
MA-értekezés: University of Calgary, 1998
Bevezetés: A XIII. Század végén a Párizsi Egyetem orvostudományi kara igyekezett szabályozni a város és külvárosainak orvosi gyakorlatát. Az első hatályos orvosi jogszabály (1271) megtiltotta a sebészeknek, patikusoknak és gyógynövényes szakembereknek, hogy túllépjék szakmájuk határait vagy határait. Az oldalsó érdeklődési körök meghatározása helyett az egyetemi képzett (mester) orvos „irodájának” szankcionálását célzó szabályozás. Ennélfogva a kézművesség határainak túllépése mindig az orvos feltételezett gyakorlati jogainak megsértését jelentette: a betegek felkeresését, a betegség diagnosztizálását, a gyógyszerek felírását és beadását, valamint az orvosi tanácsadás felajánlását. Következésképpen egy gyógynövénygyártó a gyógyszerek összetételének kézi feladatára szorítkozott; vagyis orvos felügyelete nélkül sem nem írhat fel, sem nem alkalmazhat gyógyító kezelést. Míg ezek a szabályozási intézkedések látszólag szembesültek az uralkodó orvosi gyakorlatokkal, a mesterorvosok mégis szelektív büntetőeljárással próbálták érvényesíteni saját érdekeiket. A jogi lépéseket általában azokra az empirikus gyakorlókra irányították, akiknek nem volt mesterségük vállalati védelme és hivatalos orvosi engedélyük.
