
We are searching data for your request:
Upon completion, a link will appear to access the found materials.
A németországi Tuebingeni Egyetem kutatói újabb bizonyítékokat tárnak fel, amelyek összekapcsolják a fekete halált a korábbi csapásokkal. A Yersinia pestis, a bubóbetegséget okozó baktérium több mint 300 korabeli törzsének és a Fekete Halál (1347 - 1351) áldozataitól elkülönített ősi baktérium DNS-sel összehasonlítva a kutatók azt találták, hogy a bubóbetegség járványával társult a kora középkor (Kr. u. 8. – 10. század). A most a PLoS ONE-ban megjelent tanulmány erős gyanút ébreszt abban, hogy Justinianus pestisét, a Bizánci Birodalmat és Európa egyes részeit sújtó hatalmas járványt ugyanaz a baktérium okozhatta, amely a fekete halálba is bekerült.
Az Y.pestis teljes középkori genomjának kezdeti rekonstrukciója után egy londoni fekete halál temetőből tavaly a tuebingeni egyetem kutatói több mint 300 modern Y.pestis törzs publikált genomszéles adatállományát használták fel a ősi és modern pestis baktériumok. Az ókori maradványok jól bevált korának köszönhetően képesek voltak e kórokozó történetében meghatározni azokat a nagy sugárzási eseményeket, amelyek valószínűleg az emberi populáció súlyos járványaihoz kapcsolódnak.
A modern és az ősi genomok összehasonlításából kiderült, hogy az elemzett 311 Y.pestis törzs közül 275 az őseiket a középkori fekete halál-járványra vezeti vissza a 14. század közepén, megerősítve ugyanezen szerzők 21 teljes pestisgenomjának korábbi elemzését. Az új nagyobb adatállományban azonban a szerzők további 11 kortárs baktériumtörzsből álló klasztert azonosítottak, amelyek a 7. és 10. század között az Y.pestis filogenitásban elágaznak, ami arra utal, hogy az Y.pestis baktériumok sugárzási események fordulnak elő egy nagyobb kitörés. Ez az időszak nagyjából egybeesik a Justinianus-pestissel, amely történeti források szerint Kr. U. 6. és 8. század között történt.
A történészek már régóta sejtik, hogy Justinianus pestise a bubónikus pestis járványa volt, de mindeddig kevés empirikus bizonyíték állt rendelkezésre. Az a felvetés, miszerint ezt a járványt valószínűleg a bubóbetegség is okozta, meglehetősen váratlan volt a kutatók számára, mivel korábbi, 2011-ben publikált elemzésük nem tárt fel bizonyítékot a fekete halál előtti bubóbetegség jelentősebb kitörésére. "Új elemzésünk azt sugallja, hogy a bubóbetegség már a késő római birodalomban is jelentős gyilkos lehetett." - magyarázza Krause, a tuebingeni egyetem paleogenetikára szakosodott professzora. „Justinianus pestise tűnik a legjobb jelöltnek erre a korábbi járványra”.
A kutatók még mindig további bizonyítékokat vizsgálnak az Y.pestis baktériumok kialakulásáról a kora középkorban. A cikk hozzáteszi, hogy „a Justinianus-korból származó emberi tömeges temetések releváns információkat tartalmazhatnak, hogy alaposabban értékelhessék e hírhedt emberi kórokozó evolúciós történetét”.
A cikk, 'Yersinia pestis: Új bizonyíték egy régi fertőzésre’A folyóiratból érhető el PlosOne.
Forrás: Tuebingeni Egyetem
Your opinion, this your opinion
Azt hiszem, hibázok. Javaslom, hogy megvitassák. Írj nekem PM -ben.